Az állati fehérje iránti kereslet hatalmas a világban és hiába a környezetvédelmi felszólalások, egyelőre ezek a számok nem mutatnak csökkenő tendenciát. Ennek megfelelően az ipar igyekszik kiszolgálni ezt az igényt, így a baromfi- és tojástermelők az évek során módosították gyakorlataikat a hatékonyság és a termelés fokozása érdekében.
Napjainkra az egykor drága árucikknek számító tojás olcsó, könnyen elérhető fehérjeforrássá vált. Azt gondolnánk, hogy akár a tojás termelése, akár a csirkehús előállítása általunk ismert, átlátható körülmények között történik. Azonban ennek az iparnak is van árnyoldala.

AB OVO, avagy kezdjük a tojásnál

A hím csibék sorsa nem túl reményteljes. Mivel a hímek nem termelnek tojást, ráadásul a húsukat sem kedvelik, ezért nem hatékony őket életben tartani, hiszen akkor a nőstényektől veszik el a helyet és a táplálékot. Nagyjából, átlagosan fele-fele arányban születik hím és nőstény egyed. Az eddigi gyakorlat alapján kézzel állapítják meg a csibék nemét.
Szerencsére történtek előrelépések ezen a fronton. Németország és Franciaország is célul tűzte ki, hogy véget vessen ennek a módszernek.


Mindennek az az oka, hogy megjelent egy olyan új módszer, mely a csibék tojásból való kikelése előtt segíthet a meghatározni a leendő egyed nemét. Ez a módszer nem csak azért kedvező, mert nem a kibújt csibéket kell megölni, hanem azért is mert, már az az erőforrás is, amit a tojások keltetésére felhasználnak, csak azokra a tojásokra fordítódik melyekből hasznos – nőstény – csirke lesz.

Brutális módszerek

A hím csibék leölésének humánusabb módja a gázkamrába küldés, brutálisabb módszer pedig az élve ledarálás. Évente több mint 6.5 milliárd hím fióka pusztul el így.
Németország még 2021-ben új törvényt fogadott el, mely 2022 -től megtiltja a hím csibék nagyarányú leölését. Ezen kívül az USÁ-ban több cég is szándékát fejezte ki arra, hogy felszámolják az ilyen fajta mészárlást.

A technológia annyira jól működik, hogy 2022-től a francia tenyésztőknek már olyan gépekkel kell felszerelni magukat, amelyek a csibék nemét még azelőtt ismerik fel, hogy azok kikelnének, tehát az előbb ismertetett tojás minta alapján határozzák meg a várható nemet. Sőt két év elteltével, 2024. január 1-jétől Németországban további intézkedések várhatóak, mivel megtiltják a csibe embrió leölését – a tojás elpusztítását – is a keltetés 6. napjától. Tudományos ismeretek alapján ugyanis nem lehet kizárni, hogy az embrió a hetedik naptól képes fájdalmat érezni.

Bízzunk benne, hogy a tendencia folytatódik és minden csirkefarmon átállnak erre a fájdalommentes megoldásra.

Megosztás

További cikkeink