A vörösiszap hasznosítása
12 évvel ezelőtt, 2010. október 4-én történt Magyarország egyik – ha nem „A” – legnagyobb természeti katasztrófája, amikor az Ajkai Timföldgyár iszaptárolója átszakadt. A zagytározó (a zagy nagyobb mennyiségű szilárd anyagot tartalmazó folyadék) északnyugati sarkának sérülése következtében több százezer köbméter vörösiszap árasztott el több települést, tízen meghaltak százötvenen sebesültek meg és közel 400 embert kellett kitelepíteni otthonaikból.
Haszontalan?
A vörösiszap savas mátrixú mintáinak mérésére a Perkin Elmer szimultán Avio 500 ICP-OES készülékét használták a Pannon Egyetem kutatói és mérnökei. Az eljárás során közel harminc fémiont mértek egyszerre, azonos ideig. Az ajkai vörösiszap finom szemcseméretű (20-30 µm alatt), 10-40 m2/g anyag és a sósavval végzett vörösiszap feltárás eredményeként nagy mennyiségben találtak az anyagban többek közt vasat, alumíniumot, nátriumot, kalciumot és nátriumot, melyek mindegyike hasznosítható a későbbiekben.
De mi is ez a vörösiszap, miért kell egy “gödörben” tárolni
és miért nem lehet vele kezdeni semmit?
A timföldgyártás – hivatalos nevén alumínium-oxid – elengedhetetlen az ipar számára hiszen az alumínium igen fontos és népszerű alapanyag. Azonban az alumínium-oxid gyártás mellékterméke a vörösiszap, amiben a bauxit lúgban oldhatatlan összetevői, valamint a feltárásnál keletkezett, lúgban oldhatatlan vegyületek találhatóak. A vörösiszap pontos összetétele függ a bauxit minőségétől, összetételétől és az alkalmazott technológiától egyaránt. Bár nem minősül veszélyes hulladéknak, de hasznosítása sajnos nem megoldott. Az ajkai gyárban a Bakonyban található karsztos bauxit szolgált a timföldgyártás alapanyagául, azonban a vörösiszap szempontjából ez egy meglehetősen “igazságtalan” termelési metódus, hiszen egy tonna timföld előállításakor nagyjából 2-4 tonna vörösiszap keletkezhet. Éppen ezért ennek a furcsa és kissé vészjósló kinézetű anyagnak a tárolása óriási területet igényel, a környezeti terhelése miatt hatalmas gondot okoz és nem utolsó sorban igen költséges.
Mégsem teljesen értéktelen?
Egy új elgondolás szerint – melyet a GINOP-2.2.1-15-2017-00106: Ritkaföldfémek kinyerése és másodlagos nyersanyagok előállítása a vörösiszap komplex hasznosítása című projekt keretében a Martin Metals Kft., a Pannon Egyetem Mérnöki Kara, a GEOVOL Kft., a GOLDER Zrt., valamit a Bay Zoltán Nonprofit Kft. dolgoz ki -, az értékes fémeket (vas, titán és egyéb ritka földfémek) képesek majd kinyerni a vörösiszapból, melyek hatására a veszélyes hulladék kezelése sokkal gazdaságosabbá válik. Továbbá a kezelt vörösiszap adalékanyagként az építőiparban, szennyvíztisztításban, de akár talajjavító szerként is hasznosítható.
(a képek forrása: wikipedia.hu)